Templomok

A falunak 2 temploma van: a Szent Lőrinc diakónus és veterán tiszteletére emelt római-katolikus templom és az evangélikus templom.
Az evangélikus templom 1786–1790-es években épült, torony nélküli csúcsszerű főhomlokzattal az ún. „toleráns“ típusba tartozik. Bejárata nem lehetett az utca felől, első években még orgonája sem volt, harangtornyát csak 1830-ban építették meg. 1856-1861 közötti években neoklasszicista stílusban építették át és tornyot emeltek hozzá. A teplomban elhelyezett emléktáblába az egyház jótevőinek neveit vésték. A háborúban megrongálódott tornyát 1978-ban újították fel, a további javításokat 1988-ban végezték el. A templom belseje sokszögű terem, az oldalsó pilléreken árkádok nyugszanak, a mennyezet egyenes. A homlokzat boltíves ablakokkal szegélyezett falfelület. A főfalban neoklasszicista torony található. A bejáratot körbeölelő pilaszterek fölött háromszög alakú oromzat helyezkedik el.

A fő homlokzat meghatározó része a formázott, íves csúcs. A pilaszterek tornyai csak felül díszítettek, ahol boltíves hangnyílások találhatók. A torony ellaposított kúptető formában végződik. A szószékkel ellátott klasszicista oltár központi motívuma a Jézust az olajfák hegyén ábrázoló oltárkép, mely Aumayr Mihály festőművész alkotása 1859-ből. A keresztelő kehely 1878-ból való. A neoklasszicista stílusú orgona a 19. század második feléből származik. A toronyban két harang függött. Az előző 2 harangot az 1. világháborúban elkobozták katonai célokra, hasonlóképpen történt az egyik haranggal a második világháborúban.

A Szent Lőrinc tiszteletére emelt felsőszeli római katolikus templomról kevés írásos dokumentum maradt fenn. Egy 1271-ből származó írásban V. István király jóváhagyta a nyitrai Szent Emerámus templomnak II. Géza adományozó levelét. A dokumentum említi a templomot is, mely a 12. század elején, de inkább a 11. században épült. 1524-ben a Dudvág jobb oldalán épült a Szent Lőrincnek ajánlott későgótikus templom, és közelében a temető. Rövid idő után a templom Thurzó Elek tulajdonába került, de 1620 körül Eszterházy Miklós elkobozta és a katolikusoknak adta. Az Isten háza többször gazdát cserélt, míg végül a „Soproni ülés“ határozata alapján született döntés értelmében a templom ismét a katolikusok birtokába kerül. A háborús események nagyban károsították a kis templomot, ezért 1770-ben lebontották. A templom alapjai láthatóak voltak még a 19. században is. Megkezdődött a Szent Lőrinc diakónus római katolikus templom építése, klasszicista stílusban, Fellner Jakab tervei alapján. A munkálatokat 1775-ben fejezték be. Esterházy Ferenc kancellár építtette. A régi templomból áthozták az 1401-ben öntött harangot. 1823-ban a templom leégett, a tetőt az eredeti állapotába csak 1967-ben állították vissza. A templom komoly károkat szenvedett az 1944–45-ös hadiállapotok idején is, de rövid időn belül megjavították. Az egyhajós építménynek poligonálisan végződik a szentélye, a homlokzat fölött levő toronnyal és hozzáépített sekrestyével. A templom oromzata falsávokkal, félköríves ablakkeretekkel szegélyezett. A főhomlokzat egyenes oromzatán csiga alakú díszítés van csúcsos tetőszerkezettel. A szentélyben a poroszsüveges boltív a csoportos oszlopsor ormain helyezkedik el, ami a hajóban is megtalálható. A templom interiérjét Bedecs Jenő helyi festő 1970-ben készült falfestményei díszítik.

Augsburgi hitvallású evangélikus egyház

Az evangélikus egyházi kórus kétnyelvű. Szentmiséket vasárnap és ünnepnapokon szlovák és magyar nyelven is szolgáltatnak. Szlovákul 9-kor, magyarul 10.30-kor van.

Római-katolikus egyház

A Szent-Lőrinc templomban szolgáltatott misék csak magyar nyelven folynak vasárnap és ünnepnapokon 11 órától, hétköznap 19 óráról.